Reggel is,gyorsan elrohantam a suliba. Nem akartam Omma-val találkozni. Mióta Appa meghalt az életünket megkereseríti ez a nő. Hiába az anyám,de akkor is. SoYun azóta teljesen más. Ideges folyton,és én ha kell még dorombolok neki,csak nyugodjon meg. SoYun az egyszerm nővérem,mindent megadnék neki,ha lehetne.
A suliban megint a szokásos volt. Bezárkóztam magamba,és csak tanultam. Mikor kicsengettek hazarohantam,és Omma meg SoYun veszekednek. Már egy jó ideje ez megy. Pontosabban Appa halála óta. Folytonos veszekedést rossz nézni. Nem Omma miatt,SoYun miatt. Neki mondtam el,minden bajomat,és Ő tud rólam mindent. Tulajdonképpen Omma nem tud rólam semmit. SoYun elrohant,és én menni akartma utána,de Omma a kezemet megszorította.
- Ha elmész,ide többet nem jössz vissza! -kiáltott rám,és minden szava köpés volt.
- Tényleg? SoYun-t kitagadtad az életedből,tönkretetted,és most engem akarsz? Komolyan? Ez a célod? És a piát meg tedd le! -kaptam ki kezéből az üveget.
- Adjad vissza! Hallod? Adjad vissza! -kiabált velem,és én a falnak vágtam a piát.
A fehérré festett falon csak úgy folyt lefelé a pia,és a szaga erősen megtötötte a kis térséget. Omma a falnak nyomott,és arcom csapott.
- SoYun aljas és ellenem akar fordítani. Kicsim én szeretlek!
- Te sosem szerettél se engem se SoYun-t! Mindig Appa volt az aki megvédett! -törtek utat a könnyeim,és ellöktem magamtól,majd kirohantam.
SoYun után vetemedtem,és futottam után. Igaz,hogy a könnyektől,csak 2 miliméterre láttam,de nem érdekelt. Nekem SoYun a mindenem,és ha valaki bántja én azt megölöm. Utána rohantam,és a keze vérzett. A parkban 3 srác segített rajtunk,és SoYun hozta a szokásos formáját. B-Joo-ra rá sem mertem nézni. Hogy lehet annyira helyes? Mindegy..ki kell bírnom. Ha eddig kibírtam sok mindent,z is menni fog. SoYun bealudt a kanapén,én pedig a konyhában ittam a vizet.
- SoYun miért tette tönkre a kezét? -jött be Hansol.
-Azért mert anyánk kikészíti,ahogy engem is,de én még bírom. SoYun-ál eltört a pohár. Nálam nem,mert én keveset vagyok otthon,meg tanulok és olyankor csak a zene meg én,de SoYun-t kikészítette...-hajtottam le a fejem.
- Hansol! Menj,SoYun ébredezik! -jött be B-Joo. - Jól vagy? -emelte fel fejem államnál.
- Igen. -motyogtam. - SoYun?
- Felkelt.
- Odamehetek hozzá? -néztem gyönyörű szemeibe.
- Persze. -állt arréb,és SoYun-hoz mentem. -Jól vagy? -guggoltam le hozzá.
- Persze Prücsök! Veled? Minden rendben? -nézett rám.
- Persze,de nem én vagyok a fontos! -tettem kezem az övére.
- De igen is fontosak vagytok mind a ketten. -jött oda az egyik srác.
- Hansol. Kuss! -mondtuk egyszerre SoYun-al és elnevettük magunkat.
- Kértek kaját? Rednejek pizzát? -fontoskodott Jenessi.
- Rendelhetsz. -bólintottam.
- Sonkás vagy milyen? -nézett körbe.
- Amilyet akartok,nem vagyunk válogatósak! -nézett a fiúkra Yun.
Jenessi megrendelte a pizzát,és egyből mindenki befalta a részét. Én kb. 5 másodperc alatt befaltam,hiszen az a kis szendvics nem éppen elég egy magamfajta éheskórásznak.
- Hansol! Megtennéd,hogy kimásznál az íurámból? -halottam meg SoYun hangját a konyhába.
- Hansol kanos? -néztem a mellettem ülő Xero-ra.
- Néha csak..-mosolygott.
- Hansol! Most gyorsan kihúzol a nappaliba,vagy eskü én a heréidnél fogva vezetlek ki,de akkor nagyon fájni fog! -morgott SoYun.
- Jobb lesz ha megyek! -álltam fel a fiúk mellől,és a konyhába mentem Hansol pedig SoYun-t méregette hátulről. - Te ide figyelj! -kopogtattam meg a vállát Hansol-nak. - A nővérem egyemberi lény,aki úgy felpofoz,hogy a keze a fejed másik oldalán jön ki,tehát ha még akarsz csajozni,akkor jobb lesz,ha betolod a kis segged hozzánk,leülsz rá,és beszélgetsz velünk,míg Unnie picit pihen.
Hansol csak pislogott le rám,mint a huggyozó disznó,s végül visszanézett Yun-ra,és leült a fiúkhoz. Yun mögé álltam,és átöleltem.
- Te aztán ha kinyitod a szád...-láttam magam előtt,hogy mosolyog.
- Megvédelek még a széltől is ha kell! -bújtam hozzá.
- Szeretlek! -fordult meg és megölelt.
- Én is! -bújtam hozzá,mint egy kiscica és picit doromboltam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése