- A fene..pedig jó lett volna látni! -mosolyogtam.
- Nagyon perverz vagy! -jött oda hozzám és átölelt.
- Tudom! -bújtam hozzá.
- De jó illata van a Kisasszonynak! -mormogta nyakamba.
- Cuki srác tüsfürdőjét használtam...-bújtam hozzá.
- Mi lenne velem nélküled? -nézett szemeimbe.
- Nem tudom,de az,hogy a napjaim rosszak lennének az biztos! -adtam puha ajkaira egy puszit.
Erre elmosolyodott és nyakamat cirógatta pisze orrával. Csikizett,s kuncogást csalt ki belőlem. Befeküdtünk az ágyba,és fejem mellkasával szemezgetett. Feljebb kúsztam hozzá,és tekintetünk összeforrt. Csak bámultuk egymást,majd Ő szépen lassan lehunyta pilláit,s bealudt. Én még néztem egy darabig az alvó de egyben mosolygós orcáját,majd az én pilláim is kezdek lefele ballagni. Végül is csak bealudtam,s egyszer csak arra keltem,hogy leesek az ágyról. Lassan nyitogattam a pilláim,de két kart éreztem meg testemen,s azt,hogy valami puhára tesznek,s újra a karok nyújtanak biztonságot.
Reggel arra keltem,hogy puha kezek simogatják combom. Lassan kinyitottam a pilláim,s B-Joo mosolygós arcával találtam magam szembe.
- Jó reggelt Baba! -köszönt és egy puszit kaptam fejemre.
- Jó reggelt Drága. -bújtam hozzá,s karjával átölelt.
- Hogy aludtál? -kérdezte,s hátam simogatta.
- Jól. Nagyon jól. Igaz picit fáj a karom,de jól. Te?
- Remekül,hogy itt voltál velem. -ringatott.
- Muszáj mennem suliba...pedig annyira lustiznék ma veled...-rajzolgattam köröket B-Joo pocijára.
- Ma én is,de kötelességed iskolába menni! -vált hangja komollyá.
- Bár felgyulladna a suli! -sóhajtottam.
- Naaa! Ilyet ne kívánj,mert akkor sose fogsz feltörni! -magyarázott B-Joo.
- Nem akarsz Te tanár lenni? -néztem rá.
- Nem,mert nem bírnám ki azt,hogy nem érhetek hozzád! -mosolygott.
- Perverz! -adott egy puszit ajkaimra.
Kimásztam mellőle,és elmentem zuhanyozni.
- Jó reggelt Xero. Viszlát Xero! -köszöntem,és Jenessi elröhögte magát.
Elfoglaltam a zuhanyzót,és felkötöttem a hajam,majd mikor végeztem kimentem a fiúkhoz.
- SoYun? -néztem rájuk.
- Hansol-al nyomják az ágyat! -mutogatott az ajtóra Pgoon.
- Ugye nem úgy? -vontam fel egyik szemöldököm.
- Nem! -veregetett vállon Xero.
- Még egyszer hozzá érsz,én agyon verlek! -jött ki B-Joo.
- Nyugi! -ölelgettem B-Joo-t.
- De hozzád ért! -hadakozott.
- Nyugi! Nem ér hozzám többet! -adtam ajkaira egy hosszú puszit.
- Így megnyugszom,de csak ha kapok még egyet. -csücsörített.
- Kis bolond! -fontam karjaimat nyaka köré és adtam neki egy hosszú puszit,és Ő csókot akart belőle,de idő előtt otthagytam.
- Olyan gonosz. -morgott.
- Hehehe. Mindenkivel ezt csinálom. -öltöttem ki rá nyelvem.
Xero csinált nekem kaját,és azt eltettem a táskámba,majd SoYun-tól elbúcsúztam és B-Joo-tól is,majd a suliba mentem.
Egész nap szinte lebegtem. Nagyon de nagyon boldog voltam. B-Joo nekem olyan fajta boldogságot teremtett az életembe,hogy elmondani nem tudom. Nagyon de nagyon de nagyon szeretem. Igen...ki merem mondani,hogy Szeretem! SoYun csak összejön valakivel,de ha ez a gyagyás,hülye,félnótás Hansol is lesz a párja,én boldog leszek akkor is. Mikor kicsengettek,azonnal a fiúkhoz rohantam. Az ajtót B-Joo nyitotta.
- Cica! -mosolygott és nyakába ugrottam.
- Hiányoztál. -durmoltam nyakába.
- Te is! -ölelgetett. - Ma viszont vacsizni megyünk!
- Micsoda? -néztem rá hülye fejjel.
- Jól hallottad! Ma valami értekezlet lesz,és SoYun is jön!
- Már mint a nővérem SoYun?
- Igen. Hansol megfenyegette,hogy ha nem jön,este megerőszakolja!
- Hol van most SoYun?
- Elment melót keresni,és ahhoz a kávézós hapihoz ment.
- És Hansol?
- A szobájába.
- Köszönöm! -adtam az ajkaira egy puszit,és bementem Hansol szobájába.
- Na mi van? Megkívánt a Park család? -állt fel,és kezeit hátsómra helyezte.
- Na ide figyelj Te beképzelt majom! -toltam a falnak. - A nővéremet ne merd fenyegetni,mert én esküszöm úgy agyon verlek,hogy meg sem ismernek még az őseid sem! -ugrottam neki.
- SoYun az én dolgom!
- Nem! Ő az én nővérem,és meghallok még egy ilyet,én nagyon de nagyon megütlek! -kezdett bennem az adrenalin dolgozni,és szinte már égette az érfalaimat.
- Nyugi Picike! Te is beszállhatsz,ha akarsz este! -röhögött,és megütöttem volna ha B-Joo le nem fog.
- Eressz el! Eressz el! -kiabáltam és könnyeim kezdtek folyni.
- Sosem fogsz tudni bántani,mert B-Joo mindig itt lesz veled,és SoYun az enyém! Hidd el olyan gyorsan eltekerem a fejét,hogy észre sem veszi! -csípte meg állam.
- Ha bántani mered,én olyat teszek,hogy lehet lecsuknak,de akkor nem fog érdekelni! -sziszegtem,s a könnyeim folytak,és a szívem eszeveszett ütemben vert.
- Nyugi Baba! Nyugi! -szorított magához B-Joo.
A könnyeim folytak. Ha SoYun-nak bármi ismétlem BÁRMI baja lesz,és Hansol-t kibelezem,megölöm,felnyársalom vagy nem tudom mit teszek vele,de az,hogy akkor hidegre tesznek az biztos. Ha bántani meri én én én....olyat teszek,hogy magam is megbánom,de a nővéremért képes vagyok. B-Joo ölelése és lágy hangja megnyugtatta a lelkem,s álomba sírtam magam. Az adrenalin egy darabig még tombolt a testemben,akárcsak egy időzített bomba,de megnyugodtam.
Mikor kinyitottam a szemem SoYun-t láttam. Sokat pislogtam és csak mi ketten voltunk B-Joo szobájába.
- Minden oké Picim? -nézett rám.
- Persze. -válaszoltam mint aki romlott paradicsomot evett.
- Na köhögd ki szépen!
- Hansol felcseszte az agyam,és ha bajod esik én..
- Nem lesz bajom! Tudok magamra vigyázni! A húgom vagy,és rád is figyelek. Te vagy az első! Tudod jól,és ha kell érted ölök! -vágott szavamba SoYun.
- Ez fordítva is igaz...-dörmögtem.
- Nem vagy te medve! Nem dörmögsz! Inkább dorombolj,azt szeretem és B-Joo teljesen kivan!
- Mi? Micsoda? Ugye nincs baja? -rettentem meg.
- Nincs,de nagyon bealudt. Leszívtad az energiáját,pedig nem is votlatok együtt úgy...
- Tudom,de ha nem fog le én megütöm Hansol-t!
- Ennyire elfajultak a dolgok?
- Igen,de csak azért,hogy védjelek!
- Nézd,Nyuszika! Meg tudom magam védeni,és a jó hír,hogy sikerült a kávézóba felvételiznem,úgyhogy jövőhéten már kezdhetek is!
- Nyuuuuu! -öleltem meg a nővérem. - Gratulálok! -puszilgattam.
- Na de menjünk,mert este a fiúk is elegánsak lesznek és nekünk is a fiúkhoz mérten kell öltözni! -mosolygott SoYun és kimentünk a szobából.
- B-Joo? -kérdeztem Pgoon-t.
- Atom szobájába! Alszik. -válaszolt és írt valami szöveget.
- Kamsa. -hajoltam meg picit,és mentem a szerelmem szobájába.
Lassan tettem súlyom a kilincsre,s bekukucskáltam a kis álomszuszékhoz. Édesen aludt és a nevem motyogta. Elmosolyodtam,s lassan lábujjhegyen bementem hozzá,és ajkaira egy apró pici puszit leheltem. Elmosolyodott és csak motyogott valamit,amit nem értettem,de még ezen is képes voltam mosolyogni. Szeretem,és nem tudom mikor,de eltekerte a fejem. Jó lesz majd ha észhez térek,mert még a végén megkedvelem Hansol-t,de akkor tuti leütöm magam.
Kimentem Atom szobájából és SoYun kapott pénz az egyik sráctól és azon vehetünk magunknak ruhát. A városba mentünk és SoYun beinvitált egy elég előkelő ruhákat áruló boltba. Ragyogott a szemem a sok ruha láttán,és Ő csak bámult engem,ahogy szinte már már a nyálam folyt a szépségek láttán. Nekem SoYun egy fehér ruhát választott oka pedig az volt,hogy: "Fiatal vagy még,és ártatlan,így neked a fehér az,ami kell!"
Na igen...SoYun most anya szerepet öltött,de az Ő ruháját én választom ki. Ha rövid lesz akkor azt veszem meg neki,de nem engedem,hogy ilyen nagymama ruhában jelenjen meg egy igen is fontos eseményen. A fiúknak ez fontos,és mivel a menedzsert így is úgyis leköti a szerverzés és a többi fontos dolog észre se fog minket venni,és nincs megtiltva az,hogy a fiúknak le lehessen barátnője,tehát simán elmehetünk. Xero szerzett nekünk is belépőt,és kész. Igazán apáskodó a kis Xero akinek a jelenlegi haja olyan mint aki kettő húszba nyúlt,és reggel kb. olyan,mint mikor én kiakadok és feláll a hajam.SoYun ruhája is meseszép. Azt hittem ledobom a láncot mikor nem akarta megvenni. Pdeig igen is gyönyörű és ebben a fekete ruhában minden pasinak szemet szúr majd az én drága nővérem.
A fiúkhoz mentünk,és a ruháinkat nem mutattuk meg nekik.
- Lányok! Légysziii! Mutassátok már meg magatokat! -kérlelt
minket Atom.
- Majd ha készen lesz a smink! -válaszoltam higgadtan.
B-Joo szobáját kiközösítettem magamnak,és ott öltöztünk fel. SoYun kisminkelt engem és magát is. Gyönyörű volt. Azokkal a nagy szempillákkal,és a vörös ajkakkal,akárcsak egy hercegnő.
- Ugye tudod,hogy gyönyörű szép vagy? -néztem rá.
- De Te is Baba! -ölelt meg.
- Szeretlek nagyon de nagyon! -bújtam hozzá.
- Jaj Te! Tudod,hogy én is! -nézett rám,és tenyere közé vette arcom,és mélyen szemeimbe nézett. - Ne feledd el,hogy rám mindig számíthatsz és mindig veled leszek! -mondta komolyan,és könnyeim megeredtek. - Ne sírj Picim! -ölelt meg. - Elkenődik a sminked is! -nyugtatott.
Lassan mentünk ki,elől SoYun és utána mentem én. Minden srác elegánsan ki volt öltözve,és mikor felemeltem fejem,B-Joo szeme káprázott.
- Gyönyörű vagy! -simított végig bekötött karomon.
-Te pedig nagyon jól festesz! -igazítottam meg nyakkendőjét. - Jól áll a szmoking. -mosolyogtam.
- Neked meg a smink csak gyönyörűbbé tesz. Hihetetlen vagy. -puszilt nyakamba.
- Skacok! Itt a limó! -jött fel Pgoon.
Mindenki lement és beültünk a limuzinba. Én B-Joo mellett ültem,és nem is engedtem el kezét. Túlságosan is kötődök hozzá. SoYun alig bírta magáról levakarni Hansol-t,de hogy én az est után megölöm az most már biztos. Mikor megérkeztünk a helyszínre,hihetetlen nagy pompa várt ránk. Kiszálltunk a limóból,és bementünk az épületbe. B-Joo és a fiúk elmentek valakivel beszélni,és én addig ott maradtam,SoYun telefonált valakivel,de picit idegesnek tűnt nekem. Én egy asztalhoz ültem le,mert fájt a lábam.
- Szia Cica! Van gazdád? -jött oda valaki.
- Hagyj békén. -vakkantottam.
- Miért is? -ült le mellém,és lábam simogatta.
- Mert gyűlölöm,ha hozzámérnek! -löktem el kezét magamról.
- Pedig szép példány vagy...-markolt combomra,és nyakam simogatta.
- Hagyj már! -álltam fel.
- Talán nem szereted a gyengéd bánásmódot? Lehetek vad is. -esett ajkaimnak,és ütöttem a vállait,majd valaki leszedte rólam.
Nagyokat pislogtam és SoYun volt az. A szívem nagyon gyorsan vert és könnyek szöktek szemembe. Nem akartam,hogy B-Joo lásson,így elrohantam és SoYun sem jött utánam,mert a srácot osztotta ki. Nem érdekelt,hogy elkenődik a sminkem,én csak kirohantam az épületből,és elindultam. Hová,nem tudom,de mentem,míg az eső el nem kezdett szakadni. Így nem látszott,hogy sírok. Egyszer csak egy kéz fogta meg karom. Hátra néztem,és B-Joo volt az. Ő is ázott,de én csapzottabb voltam.
- Miért mentél el? -nézett rám.
- Sehol nincs nyugtom. Ha nem vagy velem,más már smárolgatni akar velem.
- Akkor rázd le.
- Szerinted egy kétszer nagyobb pasit,majd egy csettintésre lezárok,mikor téged várlak?
- Micsoda?
- Nem értesz semmit...
Akartam elmenni,de pár lépés után megint a karom szorongatta. Magához rántott,s fejem mellkasának vágódott. Felnéztem rá,s szemei szikrát szórtak.
- De azt igen,hogy a szívem mit mond! -fogta tenyerei közé az arcom,és megcsókolt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése